Márkus Rita versei 2.

Holdkór

Ma páran ellopták

A holdam.

Azt hittem a szívem

Kibírja,

De a helyén nem

Maradt csak a

Lyukas ég.

Málnaízű lett a

Hiánya.

S a szememet még

Mindig bántja.

Ma, páran ellopták

A holdam.

Holnap visszaveszem,

S folytatom, foltozom,

Ahol abbahagytam.

Jó lenne

Jó lenne csendben

Ölelni, s kezemmel lágyan

Simogatni Téged.

Jó lenne, ha szemed

Velem lenne, s te tudnád

Miért sírok, s mitől

Vagyok ettől a világtól

Nagyon messze.

Jó lenne, ha majd

Megértenéd:

Ha egyszer feladom,

Nem miattad lesz,

S nem miattam.

Hanem az ég miatt,

Ami nem lesz kék.

A nap miatt, ami

Nem lesz vörös.

Az Isten miatt,

Mert kell, de nem

Lesz.

Az ördög miatt,

Mert nem kell, de

Ott lesz.

S jó lenne, ha

Szíveddel ezt

Így megértenéd.

2008.07.19

Recept

Egy csepp kell,

A könnyedből.

Egy kanál, a

Nevetésből.

Egy pohár a

Lelkedből.

Egy tepsi a

Fájdalomból.

Kisütöd, rázós

Hajnalon,

S talán adod.

Örülsz, mert már

Mások eszik.

S kihányják

Vagy befalják

Ha nem tetszik.

Ez hát egy recept,

Amit a szív diktál.

Felzabált lelkek,

Egy bödönben,

Egy lábosban,

Laposra sütve

Egy tepsiben.

2008. október